MINDEN FEJREÁLL HOLNAP,
RÁNK MÁR SENKI SEM SZÓLHAT.
NEM KELL TÖBBÉ A SZENTBESZÉD!
EZ EGY MÁSIK NEMZEDÉK.
MONDTUK SZÉPEN ÉS DURVÁN,
LELKÜNK ÉBREDŐ VULKÁN,
KITÖRNI KÉSZ, S AMI RÉGI, MIND ELÉG,
S JÖN AZ ÚJABB NEMZEDÉK…
Évek óta úgy nevelsz,
hogy mit szabad, s miért…
hogy mitől lenne jó…
hogy mért ne hulljunk szét!
De hagyjuk ezt a rossz dumát
Hasztalan a szó.
Úgyse látsz belénk!
Mi tudjuk, mi a jó!
Mert mi vagyunk a hurrikán,
(Mi) ezeréves út után
Mindent felkavar.
Készülj fel! Most mi jövünk!
MINDEN FEJREÁLL HOLNAP,
RÁNK MÁR SENKI SEM SZÓLHAT.
NEM KELL TÖBBÉ A SZENTBESZÉD!
EZ EGY MÁSIK NEMZEDÉK.
MONDTUK SZÉPEN ÉS DURVÁN,
LELKÜNK ÉBREDŐ VULKÁN,
KITÖRNI KÉSZ, S AMI RÉGI, MIND ELÉG,
S JÖN AZ ÚJABB NEMZEDÉK.
EZ EGY MÁSIK NEMZEDÉK.
Nézek rád, és nem hiszem,
hogy ennyi jár csupán,
hogy hajtasz, mint a gép,
és futsz a pénz után.
Élnek még az álmaink,
hogy minket várt a Föld!
Törjük össze hát,
mi téged már megölt!
Minden fejre áll holnap,
Ránk már senki sem szólhat,
Nem kell többé a szentbeszéd,
-Ez egy másik nemzedék-
Mondtuk,
Szépen és durván,
Lelkünk ébredő vulkán,
Kitörni kész,
S ami régi, mind elég,
-S jön az újabb nemzedék-
-Ez egy másik nemzedék-
Nézek rád és nem hiszem,
Hogy ennyi jár csupán,
Hogy hajtasz, mint a gép,
És futsz a pénz után,
Élnek még az álmaink,
Hogy minket várt a föld,
Törjük össze hát,
Mi téged már megölt
Mert mi vagyunk a hurrikán,
Ezer éves út után,
Mindent felkavar,
Készülj fel,
Most mi jövünk
Minden fejre áll holnap,
Ránk már senki sem szólhat,
Nem kell többé a szentbeszéd,
-Ez egy másik nemzedék-
Mondtuk,
Szépen és durván,
Lelkünk ébredő vulkán,
Kitörni kész,
S ami régi, mind elég,
S jön az újabb nemzedék
-Ez egy másik nemzedék-
Mert mi vagyunk a hurrikán,
Ezer éves út után,
Mindent felkavar,
Készülj fel,
Most mi jövünk
Minden fejre áll holnap,
Ránk már senki sem szólhat,
Nem kell többé a szentbeszéd,
-Ez egy másik nemzedék-
Mondtuk,
Szépen és durván,
Lelkünk ébredő vulkán,
Kitörni kész,
S ami régi, mind elég,
S jön az újabb nemzedék
Minden fejre áll holnap,
Ránk már senki sem szólhat,
Nem kell többé a szentbeszéd,
-Ez egy másik nemzedék-
Mondtuk,
Szépen és durván,
Lelkünk ébredő vulkán,
Kitörni kész,
S ami régi, mind elég,
S jön az újabb nemzedék
Minden fejre áll holnap, óhóóhóó
Ránk már senki sem szólhat, óhóóhóó
Nem kell többé a szentbeszéd,
-Ez egy másik nemzedék- óhóóhóó
Mondtuk,
Szépen és durván, óhóóhóó
Lelkünk ébredő vulkán,
Kitörni kész,
S ami régi, mind elég,
S jön az újabb nemzedék.
------------------------------------------------------------------------------------------------
Felirat a filmnek a legvégén,
mi oda leszünk írva, Te és Én.
És lehet, hogy csak apróbb szerepként,
de akkor is már ez a sztori szerepeket ért!
Te leszel a csaj, aki ma felém húz,
s én leszek a fiú, aki nincs még húsz,
és veled rúgom szét a ház falát.
Legyünk, ami vagyunk! Vadak egy életen át!
Gyere!
MÉG-MÉG-MÉG!
HA MÁR EZ A MI FILMÜNK,
ÉLD ÁT VELEM!
ILYET EGYSZER LÁTSZ!
NÉK-NÉK-NÉK…
NEKED SOSE HAZUDNÉK,
HISZ LÁTOD, VÁGYOM RÁ
HOGY VELEM JÁTSZ!
MÉG-MÉG-MÉG!
VELEM ILYEN A TÁNC.
MA KINYÍLIK A BILINCS,
SOHA NINCS TÖBB LÁNC.
HÁT JÁTSZUK A SZEREPET,
MÍG FOROG EZ A FILM,
HISZ A HOLNAP SZÖVEGÉT
A HAJNAL ÍRJA KINN.
Valahol már tudtuk ezt nagyon jól,
hogy jön egy másik, aki csakis rólunk szól,
és vele majd a kép, ami szürke rég
kiderül, mint szélvihar után az ég!
Gyere!
Csak Veled volnék,
az a hős, kit látsz!
Csak Te Neked adnék rég
szerepet, hogy játssz!
Csak Veled lennék,
aki bennem él már.
Legyen hát most épp ez az éjjel,
ami évek óta ránk vár!
Gyere!
-------------------------------------------------------------------------------------------------
Tudod, ilyen az élet!
Akarhatsz jót meg szépet,
de amit rád szabtak az ősök rég,
azzal kell most beérned!
Pedig már tombol benned,
nem itt kéne lenned,
valami láncok nélküli világban
kell a gépet letenned.
Nagyon várok én is már a napra,
mikor az élet majd megadja
a zöld jelzést, mire elstartolhatok!
ANNYIT KÉREK CSAK, AMI JÁR,
AMIKOR TÖBBÉ NINCS HATÁR!
MIKOR SZABADON ÉLEK ÁT
MINDEN NAPOT ÉS ÉJSZAKÁT!
ANNYIT KÉREK CSAK, AMI JÁR,
AHOL MINDIG AZ ÉLET VÁR,
ÉS NINCS, MI VISSZARÁNT,
CSAKIS NAPOK ÉS ÉJSZAKÁK,
MERT CSAK MIÉNK A VILÁG!
Akinek szeme van, látja,
a kor a szemetet gyártja
miközben gépet gyúr az emberből,
ki csak a pénzt meg őt imádja.
Tudom, hogy Te is ezt érzed,
mikor a tévét nézed.
Valami nagy-nagy gáz van a világgal,
s ebből nem kell a része
---------------------------------------------------------------------------------------------
VÉGTELEN TÖRTÉNET
Valamikor még a vég előtt
Szerelemtől lángolt ez a föld.
De gonosz lett és jéghideg a világ,
Csak mi maradtunk már, kit éget a láng.
Most a lombok, a fények,
A bolygók, a gépek ránk
csak irigyen néznek.
Hisz nem volt már
Nagyon rég
Ilyen végtelen nagy szerelem.
Szórjuk hát
A tűzét szét,
Hogy megint harc helyett béke legyen,
Hol élet vár.
Minek van a szív, ha nem dobog?
Mit ér az a tűz, mi fojtva lobog?
A szerelem az élet volt rég.
Csak mi vagyunk, kik óvhatjuk még.
Most a lombok, a fények,
A bolygók, a gépek ránk
csak irigyen néznek.
A lombok, a fények,
A bolygók, a gépek ránk
csak irigyen néznek.
Hisz nem volt már
Nagyon rég
Ilyen végtelen nagy szerelem.
Szórjuk hát
A tűzét szét,
Hogy megint harc helyett béke legyen.
Nem volt már
Nagyon rég
Ilyen végtelen nagy szerelem.
Szórjuk hát
A tűzét szét,
Hogy megint harc helyett béke legyen,
Hol élet vár.
-----------------------------------------------------------------------
A SZÍVEM A MAMÁDÉ
Többé nem titkolhatom…
Hallgass meg, el kell mondanom:
igazán bírlak téged,
de ami nincs meg, pont az a lényeg!
Megleltem a nagybetűs Nőt.
Itt él, te is ismered őt…
Beköltöznék a konyhába…
Ne próbáld, úgyis hiába!
sosem érhetsz a nyomába!
SAJNÁLOM, VÉGE!
ÉRTSD MÁR MEG VÉGRE!
EZ CSAK LANGYOS LIMONÁDÉ,
MERT AZ ÉN SZÍVEM RÉG A MAMÁDÉ.
SAJNÁLOM, VÉGE!
ÉRTSD MÁR MEG VÉGRE!
MARADJ A BARÁTOM ÖRÖKKÉ,
DE AZ ÉN SZÍVEM RÉG A MAMÁDÉ!
Elbűvölt egy boszorkány.
Rég nem nálam a kormány:
ő irányítja életem,
mikor elém tartja az ételem.
Férfiszív olyan szerkezet,
út hozzá gyomron át vezet.
Beköltöznék a konyhába…
Ne próbáld, úgyis hiába!
Sosem érhetsz a nyomába!
---------------------------------------------------------------------------------------------
TE SEM VAGY GÉP
Mi ez a pár év, mit életnek vélsz?
Lehet csak játék, de játszd jól míg élsz!
Nem vagyunk gépek, mit rángat sok lánc,
Szabad a lélek, hát érezz és játsz,
Míg éget a láz!
Porból lettünk csillagokká,
De mégis késve ébredsz rá,
Hogy sosem az a fontos más kinek lát,
Hát vállald önmagad, s éld most át!
Még dobog a szív,
Hogy te se vagy gép,
Gyerünk ébredj álmodból!
Ez ami hív, ez ami tép
A kereteken túlról.
Dobog a szív,
Te se vagy gép,
Gyerünk ébredj álmodból!
Ez ami hív, ez ami tép
A kereteken túlról.
Te se vagy gép...
Te se vagy gép...
Mi ez az álarc, mi fullaszt már rég,
Tudom hogy fáradsz, de nem váltasz még.
Ahogy a gépek, egy program vagy már!
Pedig az élet még mindig rád vár,
Félned kár!
Porból lettünk csillagokká,
De mégis késve ébredsz rá,
Hogy sosem az a fontos más kinek lát,
Hát vállald önmagad, s éld most át!
Porból lettünk csillagokká,
De mégis késve ébredsz rá,
Hogy sosem az a fontos más kinek lát,
Hát vállald önmagad, s éld most át!
Dobog a szív,
Te se vagy gép,
Gyerünk ébredj álmodból!
Ez ami hív, ez ami tép
A kereteken túlról.
Dobog a szív,
Te se vagy gép!
Ez ami hív, ez ami tép
A kereteken tú
________________________________________________________
AZ ÉLETNEK VENDÉGE
LETTÜNK EGY PÁR ÉVRE,
JÖJJ HÁT, ÉS TÁNCOLJ VELEM!
NINCS ROSSZ ÉS NINCSEN JÓ,
MINDEN CSAK MÚLANDÓ,
MÉGIS VÉGTELEN,
MINT KÖRBETÁNCOLÓ JELEN.
Valljuk be, szép kedvesem!
A tegnapban elvesztünk,
s itt testünk van már csak jelen.
Az elmúlás rózsái közt
elvérzett lélekkel rég,
fekszünk csak félmeztelen.
De élnünk kell még itt lenn!
AZ ÉLETNEK VENDÉGE
LETTÜNK EGY PÁR ÉVRE,
JÖJJ HÁT, ÉS TÁNCOLJ VELEM!
NINCS ROSSZ ÉS NINCSEN JÓ,
MINDEN CSAK MÚLANDÓ,
MÉGIS VÉGTELEN,
MINT KÖRBETÁNCOLÓ JELEN.
Vár ránk vagy százegy halál,
lélek- meg útvesztő,
míg békét a szív nem talál.
Most úgy állunk kék ég alatt,
a széthullott álmok terén,
mint virág mely’ esőre vár.
__________________________________________________________
Célhoz érsz, célhoz érsz.
Ha összedőlsz, mint egy kártyavár
még ne add fel, csakis rajtad áll.
Figyelj rám, mert ez segít
a gondolat mi elsüvít.
Célhoz érsz,
vagy neked is ez kell majd.
Felejtsd most el ami téged ért
ne tőlem kérd.
Hogyha félsz ígérem nem lesz baj.
Felejtsd most el ami téged ért
ne tőlem kérd.
Célhoz érsz, célhoz érsz.
Mondtam már ez egy furcsa harc,
mert elfordul tőled minden arc (tőled minden arc).
Figyelj rám, mert ez segít
a gondolat mi elsüvít.
Célhoz érsz,
vagy neked is ez kell majd.
Felejtsd most el ami téged ért
ne tőlem kérd.
Hogyha félsz ígérem nem lesz baj.
Felejtsd most el ami téged ért
ne tőlem kérd.
Célhoz érsz, célhoz érsz,
célhoz érsz, célhoz érsz.
Figyelj rám, mert ez segít
a gondolat mi elsüvít.
Célhoz érsz,
vagy neked is ez kell majd.
Felejtsd most el ami téged ért
ne tőlem kérd.
Hogyha félsz ígérem nem lesz baj.
Felejtsd most el ami téged ért
ne tőlem kérd.
Célhoz érsz,
vagy neked is ez kell majd.
Felejtsd most el ami téged ért
ne tőlem kérd.
Hogyha félsz ígérem nem lesz baj.
Felejtsd most el ami téged ért
ne tőlem kérd.
Célhoz érsz, célhoz érsz,
célhoz érsz, célhoz érsz.
__________________________________________________________